Szupervízió
Balanyi Attila
“A segítők segítője”
Mi a szupervízió?
A szupervízió egy olyan szakmailag magasan képzett, lélektanban jártas külső, pártatlan személy által biztosított segítség, amely szakmai személyiségfejlesztést és minőségbiztosítást nyújt a profit és nonprofit területeken egyaránt.
A humán és egyéb segítőszakmákban dolgozóknak szükségük van olyan segítség igénybevételére, ahol a szakmai elakadásaikat, kapcsolati nehézségeiket tudják megfelelő módon kezelni.
Eredetileg a segítő foglalkozásúak vették igénybe (pl. szociális munkás, pszichoterapeuta, orvos, tanár, egészségügyi dolgozó), de ma már az üzleti világban, a vezetők támogatásában is elterjedt. És ezen túlmenően az őket támogató segítők (tréner, coach, tanácsadó, szupervizor, mediátor) mentálhigiénéjét szolgálja.
A szupervízió célja, hogy segítse a szupervíziót igénybe vevő szakemberek együttműködési képességét, motiváltságát, munkabírását, fejlessze empátia-képességüket, stressztűrésüket.
A leghatékonyabb módon védi őket a kiégéstől, jobban meg tudják oldani a későbbiekben a konfliktuskezeléssel kapcsolatos teendőiket, előtérbe helyezve az asszertív kommunikáció adta lehetőségeket.
Fontos, hogy fel tudják ismerni saját kompetencia határaikat és tudatos fejlesztéssel ki tudják azt bővíteni.
A szervezeten belül meglévő dinamika és a kliensekkel való viszonyok megismerése, megértése hozzásegítheti őket a szakmaiságuk megőrzéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez.
Kijelenthetjük, hogy a szupervízió hozzájárul a munkahelyen a lelki egészségvédelemhez, fejleszti az emberi kapcsolatokat, tudatosítja az egyének kompetenciáit.
A szupervízió munkamódja az esetmegbeszélés. Mindig egy konkrét esetből, az esethozó, (azaz a “szupervizált”) által felvetett konkrét szituációból indul ki.
Az eset lehet: én és a kliensem, én és a főnököm, én és a munkatársam stb. közötti konfliktus, elakadás.
A szupervízió témakörébe tartozik az én és a szakmám, illetve a szakmai identitás problémája is.
A szupervíziót el kell határolni az esetmegbeszélő csoporttól. A szupervízióban nem a kliensen/ügyfélen van a hangsúly, hanem az esethozón.
Munkahelyi kiégés ellen szupervízió és esetmegbeszélés
A munkahelyi kiégés manapság gyakoribb, mint valaha, bár talán ezt inkább úgy lenne érdemes megfogalmazni: a munkahelyi kiégéssel csak az utóbbi néhány évben kezdtek el aktívabban foglalkozni, illetve korábban ezt nem igazán vették komolyan. Pedig igen súlyos problémáról van szó, amivel muszáj foglalkozni, mert nem csak a mentális, de a testi egészségre is negatív hatással lehet.
A munkahelyi kiégés ellen a két leghatásosabb módszer a szupervízió és az esetmegbeszélés. A túlterheltség miatt megjelenő pszichikai változások veszélyeztetik a munkafolyamatokat, illetve a munkahelyi kapcsolatokat, és ez az elvégzett munkára is hatással van.
Főleg azokat érinti ez, akik ügyfelekkel, emberekkel foglalkoznak minden nap, mint például az ügyfélszolgálati munkatársak, ápolók, tanárok. Számukra jelenthet megoldást a szupervízió és az esetmegbeszélés.
A szupervízió se nem oktatási és se nem egészségügyi szolgáltatás. Szupervíziót, mint tanulási folyamatot nem a közvetlen szakmai ismeretek, módszerek oktatásaként, átadásaként értelmezzük, hanem a szakmai személyiséggel történő munkaként.
Amennyiben szeretnéd megelőzni a munkahelyi kiégést, vagy a kezelésében lenne szükséged segítségre, fordulj hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén!
Balanyi Attila
