A resztoratív szemlélet a konfliktuskezelésben egy olyan megközelítés, amely a kapcsolatok helyreállítására, a felek közötti bizalom újjáépítésére és a közösségi felelősségvállalás erősítésére fókuszál. Ez a módszer nem csupán a konfliktusok megoldására, hanem azok megelőzésére és a közösségek megerősítésére is törekszik.
Mit jelent a resztoratív szemlélet?
A „resztoratív” kifejezés a „restore”, azaz helyreállítani szóból származik. A resztoratív szemlélet lényege, hogy a konfliktusokat nem büntetéssel, hanem párbeszéddel és jóvátétellel kezeljük. A cél, hogy a konfliktusban érintett felek közösen dolgozzanak a sérelmek feldolgozásán és a kapcsolat helyreállításán.
A resztoratív szemlélet alapelvei közé tartozik:
Felelősségvállalás: a felek vállalják tetteik következményeit.
Párbeszéd: nyílt és őszinte kommunikáció a konfliktus megértése érdekében.
Jóvátétel: a károk helyreállítása és a sérelmek orvoslása.
Alkalmazási területek
A resztoratív szemlélet – a családokon és párokon túl – számos területen alkalmazható:
Oktatás: iskolai konfliktusok kezelése, diákok közötti viták rendezése.
Munkahelyek: munkatársak közötti nézeteltérések megoldása.
Közösségek: szomszédsági viták, közösségi problémák kezelése.
A resztoratív szemlélet előnyei
A resztoratív szemlélet alkalmazása számos előnnyel jár:
- a felek közötti bizalom és megértés növelése,
- a problémák korai felismerése,
- a közösség tagjai közötti együttműködés és támogatás erősítése,
- az érintettek empátiájának és önreflexiójának fejlődése.
A resztoratív szemlélet a konfliktuskezelésben tehát egy hatékony és emberközpontú megközelítés, amely a kapcsolatok helyreállítására és a közösségek megerősítésére törekszik. Alkalmazása elősegíti a konfliktusok mélyebb megértését, a felek közötti bizalom újjáépítését és a közösségi kohézió erősítését.
Ha szeretnél többet megtudni a resztoratív szemléletről és annak gyakorlati alkalmazásáról, illetve, ha szeretnél részt venni egy ilyen ülésen, fordulj hozzám bizalommal elérhetőségeimen!